A változásokról

,,Hiába változtatsz a körülményeken, ha önmagadon nem változtatsz  minden ugyanaz marad."

             /Trollope/
- választottam mottómnak a honlapomon . Nem véletlenül, ez a gondolat már évekkel ezelőtt is megragadott. Sokan nem szeretik a változásokat, különböző okokból. Van aki fél tőle, van aki azt mondja, hogy úgy szeress ahogy vagyok, különben úgysem Te vagy az igazi, vagy egyszerűen nem érzi szükségét a változásnak. Aki nem érzi szükségét, annak nem szól ez a bejegyzés, az úgyis kapásból utasítja el az egészet. Annak nem segíthetek semmiben, mert nem akar változást az életében.

Én viszont azt gondolom, hogy a változás jó, mert ez biztosítja a fejlődést, a továbblépéshez a képességet. Aki elutasítja a változásokat az egy helyben toporog.  Amikor megéljük a napjainkat és nem csak egy szobában kucorgunk, akkor folyamatosan kapcsolatba kerülünk a külvilággal és ez új helyzeteket, párbeszédeket, új szituációkat teremt. Ez hatással van (még ha nem vesszük észre akkor is) ránk. Ha megrekedünk, vagy rossz irányba haladunk, nem érezzük jól magunkat, akkor jó elfogadni azt, hogy változásra vagy valamiben változtatásra van szükségünk. De ehhez ezt az elménkkel el kell fogadnunk. Mert csak akkor vagyunk képesek befogadni az új lehetőségeket.

A coaching jó segítség abban, hogy a megrekedt állapotból kikerüljünk. A problémák sok fajtájára tud megoldást nyújtani akkor, ha erre nyitottak vagyunk és akarjuk a változást. Mert a lehetőség bennünk van. Nem másokban, nem a körülményekben, csakis kizárólag bennünk.

Légy nyitott a lehetőségekre.

Life- és business coaching: www.kaukusz.hu

Kérdések amelyeket érdemes átgondolni!

Az alábbi kérdéseket érdemes átgondolni ha valaki bizonytalan a párkapcsolatában:


1. Tervezel- e olyan életforma változtatást, amelyben a partnered nem szerepel?

2. Gondjaitok ellenére van- e közös elfoglaltságotok, olyan együtt töltött idő (hobbi, sport, szórakozás, a gyerekek nélkül), amelyben együtt vesztek részt?

3. Előfordult -e már több esetben (egynél többször) fizikai erőszak a kapcsolatotokban?

4. Szoktad- e úgy érezni magad, mintha megaláznának, keresztül néznének rajtad?

5. Szoktad-e úgy érezni, hogy a kívánságaid mindig a párod által állított akadályokba ütköznek?

6. Van-e olyan szokása, cselekedete a párodnak amely számodra elviselhetetlenné teszi az együttlétet, ő ezzel tisztában van és mégsem tesz ellene semmit?

7. Okoz-e problémát köztetek, hogy mit jelent számotokra az intimitás, és hogy hogyan érjétek el ezt?

8. Van-e olyan célod amely a boldogságodhoz fontos és a párod akadályoz ebben?

9. Ha az összes gond hirtelen megoldódna köztetek akkor is bizonytalan lennél- e a kapcsolatotokban? Akarnád -e akkor folytatni?

10. Tudtok-e egymásnak őszintén megbocsátani?

Ha van olyan  kérdés amelyre negatív választ adsz, érdemes egy párkapcsolati mediáción résztvenni.

A konfliktusok és a külső segítség

Minden párkapcsolatban vannak konfliktusok. Én 15 éve élek házasságban, elkerülhetetlen, hogy időnként össze ne ütközzenek az érdekeink. Amikor fiatalabb voltam azt hittem, hogy egy párkapcsolatnak ott a vége ha a két fél elkezd valamin vitatkozni. Az, hogy ez a fajta rossz gondolatkör honnan jön, mára már tudom, de az egy külön bejegyzést érdemel. Megtanultam, hogy a vita és a konfliktus lehet építő és előrevivő jellegű, de azt is, hogy ez nem minden esetben az. Érdemes átgondolni, hogy ki melyik szintnél tart.

A lényeg, hogy a konfliktusoknak különböző szintjei vannak, (összesen 9) ezt nagyon jól kidolgozta egy tudós (Friedrich Glasl), és a különböző szintek más - más eredménnyel zárulhatnak. Egy kicsit összefoglalom, hogy melyik az a pont, amikor érdemes még külső segítséggel azon dolgozni, hogy a kapcsolatot helyrehozzuk.

1. szint: a MEGKEMÉNYEDÉS: szintje, ez gyakorlatilag arról szól, hogy valami miatt feszültség jön létre a felek között.

2. szint: VITA: itt kiderülnek a különböző álláspontok, hogy véleménykülönbség van, de ez pozitív, konstruktív lehetőségeket is hordoz magában.

3. szint: SZAVAK NÉLKÜL: ha eredménytelennek érzik a vitájukat a felek visszavonulnak - mindenki behúzódik a kis csigaházába és megszakítják egymással a kapcsolatot - kerülik egymást.

Ez a három szint az, ahol érdemes nyitott füllel és értő figyelemmel hallgatni a másikat, megvizsgálni az ő szempontjait is, mert ez a konfliktus még építő jellegű, ebből még külső segítség nélkül is lehet pozitív megoldással kijönni. Ez még egy győztes-győztes felállás lehet.

4. szint: KOALÍCIÓ: itt már a felek hajlamosak egy harmadik személyt bevonni a játszmájukba, szövetségest keresnek, aki megerősíti őket az igazukban, a másik féllel szemben.

5. szint: TEKINTÉLY ELLENI TÁMADÁS: úgy támadják egymást az érintett felek, hogy közben bevonják a szövetségeseiket is, azzal a céllal, hogy a másik fél tekintélyét lerombolják, személyét negatív aspektusból láttatják.

6. szint: ULTIMÁTUM: A feszültség folyamatosan nő, már fenyegetések hangzanak el. Feltételeket szabnak egymásnak.

Ezen a három szinten már szükség van külső, pártatlan segítség bevonására ahhoz, hogy mindkét fél a számára elfogadható megoldáshoz jusson. Különben kényszerítés hatására megkötött békülés az egyik fél számára vesztes pozíciót eredményez, amely hosszútávon nem életképes egy kapcsolatban. Győztes-vesztes felálllás.

7. szint: KORLÁTOZOTT MEGSEMMISÍTŐ TÁMADÁS: fenyegetések hatástalanok, az ellenérzés nő.  Rossz szándékú hozzáállást feltételeznek  egymásról, verbális megsemmisítés, de akár fizikai erőszak is előfordulhat ezen a szinten. 


8. szint: A MÁSIK FÉL TELJES MEGSEMMISÍTÉSE: elvesznek a határok, cél a másik teljes tönkretétele.

9. szint: MEGSEMMISÍTÉS BÁRMI ÁRON: már akár saját megsemmisülés, önmagukban tett károkozás árán is céljuk a másik teljes megsemmisítése.

Az utolsó három szinten a konfliktusok megoldása már nem lehetséges cél a kapcsolat minél kisebb veszteséggel járó lezárása. Itt már mindkét fél vesztes, és a külső segítség csak hatalmi kényszer (bíróság, rendőrség) formájában lehet eredményes. 


És egy film, amely megmutatja ennek a 9 szintnek mindegyikét: Rózsák háborúja.  Nagyon remélem, hogy minél kevesebb pár jut el az utolsó 3 szintre- ahogy a filmben is elhangzik: "Egy válás menjen le minél simábban, minél zökkenőmentesebben vagy menjen haza és szedje össze a romokat amelyek ifjúsága szerelmei voltak valaha."

Miért szeretem a mediációt?

Ezen a blogon szeretnék egy kicsit személyesebb dolgokról is szólni a mediációval és coachinggal kapcsolatban. Nem az üzleti, hanem az emberi oldaláról is.

Miért szeretem a mediációt? Először is a konkrétumok, amelyek a honlapon is olvashatók: gyors, hatékony és célratörő. De ez így nagyon száraz és üzleties, még ha a lényeg benne is van.

A mediáció, mint módszer azért áll közel a szívemhez mert nem ragad le egy ponton, nem hónapokig elemezgetjük csak azt, hogy gyerekkorban milyen hatások érték az embert, hanem megy addig, amíg tényleges megoldás nem születik- olyan amelyet mindegyik fél elfogad (hivatalosan win-win módszer)- mindenki jól jár. Hogy világosabbá tegyem ezt a gondolatot:

A személyes véleményem az, hogy minden család életében vannak megakadások, mélypontok, tragédiák. Mindenki cipeli a saját kis-nagy csomagját és ez óhatatlanul formálja, befolyással van a döntéseire. Amikor túl nagy a csomag és csak nő és egyre nehezebb egyszer csak nem bírjuk továbbvinni. Kifulladunk, elfáradunk, feladjuk. Rezignáltak leszünk, úgy érezzük, hogy belefáradtunk abba, hogy újra- újra ugyanazokat köröket, szócsatákat vívjuk meg. Elveszünk a napi rutinban vagy tudatosan belemenekülünk, hogy ne is kelljen önmagunkkal és a másikkal szembe néznünk. Ilyenkor jól jön egy külső segítség- mindenkinek szüksége van időnként külső segítségre ha elismeri, ha nem. A barátok és családtagok nagyon jók arra, hogy meghallgassanak minket, amennyiben tudnak jól hallgatni (ezt is megtanulhatjuk egy mediáción), de mivel szeretnek, ismernek nem pártatlanok. Bevonódnak, a játszmáink részesei, résztvevői lesznek. És ettől a pillanattól kezdve nem tudnak úgy jó tanácsot adni, hogy ne befolyásolnának minket. Pedig ahhoz, hogy a csomagunkkal megbírkózzunk, önmagunknak kell megtalálni a terhet könnyítő megoldást. És ehhez egy pártatlan külső segítségre van szükség.

Miért a mediáció jó erre? Nem csak a mediáció jó természetesen, de a mediáció a leggyorsabb megoldásokat hozó módszerek egyike.  Én szeretem ha valami belátható időn belül hoz pozitív változásokat az életemben.
Természetesen mindenkinek szíve joga kiválasztani a számára legmegfelelőbb segítséget, én örülök, hogy megismertem a mediációt.

Párkapcsolati és családi ügyeknél, olyan helyzetekben amikor a beszélgetés, egymás értése veszik el, amikor eltűnik az intimitás az életünkből, vagy nem értünk szót a pedagógussal...stb-  nagyon sokat segíthet.

Köszöntő

Köszöntelek a szakmai blogomon. Itt olyan dolgokról szeretnék majd írni, amelyek segíthetnek átgondolni a dolgokat, rávilágítanak helyzetekre. Sokszor történik meg az emberrel, hogy elakad az életében. Ez lehet a magánéletben és lehet szakmai vonalon is. Ilyenkor jól jön egy külső segítség. Olyan aki segíthet, hogy önmagad találd meg a válaszokat. Mert az igazi siker akkor jön el, amikor nem passzív résztvevője vagy egy terápiának, hanem saját magad is részt veszel a megoldás felfedezésében.